1 nap. 2013. május 19. Máriazell - Nasswald
- Részletek
- 2014. március 08.
A sekrestyés az első pecsétet nyomja a zarándokútlevélbe.
Jóságos, délceg, idős pap ad zarándokáldást a Mária oszlop előtt.
Szemben a Földet körülfonó kígyó felett lebegő kereszten Krisztus.
Magunkkal visszük reményét.
Éppoly friss és üde és fényes a reggel,mint három év előtt Canfrancban , ahol a Caminóra indultam.
Lelkünk telve reménnyel, várakozással.
Mária út jel sehol, az aszfalton indulunk.
Dübörgő motorok sokasága száguld a hegyi úton.
Felzavarják az erdők, s rétek idilli békéjét.
Mégis jó menni, érezni, amint beivódik a táj a sejtjeinkbe.
Kápolnák, keresztek, mint simogató kezek a Lélektől a pasztel lombok között.
Friss vizek áttetsző tisztasága áramlik, zubog.
Zizegve, csobogva él a hegyvidék.
A hágó felé térünk. Mária Út jelzés sehol. Turistajel is kevés.
Iránytűvel, az Égből vezettetve megyünk.
A Vízválasztó előtt eltévedünk.
Véget ér a kavicsos út, amit választottunk.
Acélszürke felhők tornyosulnak ijesztőn a nyugati égen.
Vészjóslón erősödik a szél.
Visszatérünk az utolsó biztos ponthoz.
Délután 5 óra.
Nincs térerő, nincs ember sem már sehol.
Barna faház oldalán egy fehér nyíl.
A réten át alig látható ösvény felé mutat.
Arra indulunk és megleljük az erdei ösvényt,
hol zarándoklatok emlékét őrző keresztek és táblák mutatják,
hogy a jó úton vagyunk.
Átjutunk a hegygerincen, a Vízválasztón.
Hosszú meredek vezet lefelé a patakvölgybe.
Feszülő inakkal, elcsigázottan érjük el Preintal vizimalmát.
A kerülővel csaknem kétnapnyi utat tettünk meg.
A kísérőautó elrepít a szállásra, Nasswald vendégfogadójába.
