Rólunk

Küldetés

Tegyük jobbá a világot az összefüggések felfedezése a kapcsolatok helyreállítása által.

Mi emberek létünkben, gondolatainkban, érzéseinkben, motivációinkban elválaszthatatlanul összeszövődtünk, erős szálakkal összeköttettünk a természettel, a múltunkkal, kultúránkkal, egymással, ember-társainkkal és az Istennel. Tehetünk kísérleteket arra, hogy eltépjük e kapcsolati háló némely, vagy minden szálát, de ha ezt megtesszük, lezuhanunk, mert szétszakad a védőháló, mely fenntart minket a létben.

- A természetből való kiszakadási kísérleteink, a technikától remélt
határtalan fejlődés illúziója a globális környezeti problémákhoz vezetett. Juhász Nagy Pál ökológus írta az 1990-es években: az embert a 'homo sapiens' helyett inkább a 'homo insapiens' (balga lény) megnevezés illetné meg, mert mindeddig nem tudott semmilyen értelmes stratégiát kidolgozni a természettel való együttélésre. Meg kellene találni újra az utakat a természettel való harmónia felé. A kívülálló, átalakító, haszonelvű hozzáállás helyett vissza kellene találni a természetet tisztelő, szerény, beilleszkedő attitűd felé.

- A múltunkkal, hagyományainkkal, kultúránkkal való szakítás, gyökereink kitépése az elégedetlen, céltalanul tengő-lengő, depressziós emberek sokaságát gyarapítja. Ők egyetlen célt látnak maguk előtt, a fogyasztást, az anyagi javak halmozásával igyekeznek magukat kárpótolni. Eközben egyre mélyítik a szakadékot, egyre több szálat vágnak el a természettel, és kulturális identitásukkal. Meg kellene őriznünk tájainkban az ember természet együttélésének hagyományos módjait, művelési, termelési, építési, kézműves örökségét, tudását és azokat az alkotásokat, amelyek összekötik a jelent a gyökerekkel.

- A természettel és múltjával szakító ember a társadalom szövetéből is mindinkább kiszakad, mind kevesebb szálon kapcsolódik embertársaihoz. Hovatovább csak érdekkapcsolatok léteznek, közös kultúrán, felelősségen, tiszteleten és szereteten alapuló szálak már alig maradnak életünkben. A természetmegőrzés, a kultúra folytonossága közösségek által, közösen vállalt felelősség viselése és közös cselekedetek révén valósulhat meg.

A természet és az emberi alkotások külön-külön és együtt, egymást átszőve remekbeszabott művek, amelyek akkor is ámulatba ejtenek minket, ha számos nehézséggel, pusztítással, veszéllyel szembesülünk nap, mint nap. Meggyőződésem, hogy ezek a csodás létező dolgok, legyen az virág, pillangó, erdő, park, ház, szobor, vagy katedrális egy felsőbb szellem, Isten szellemi megtermékenyítő ereje által és nem a véletlen, vagy egyedül az emberi elme révén jöttek létre. Erre az erőre, energiára, szellemiségre támaszkodva, abból táplálkozva születhettek meg a bámulatos sokszínűséggel és pontossággal működő biofizikai rendszerek és olyan emberi alkotások, mint pl. Michelangelo Pietája. Hosszan sorolhatnánk a remekműveket. Vállalva, hogy sokan csodálkoznak majd, hogy szakmai, tematikus honlapon olvassák e sorokat, kijelentem, hogy e felsőbb szellemmel, szeretetenergiával való élő kapcsolat nélkül kevés esélyt látok az emberiség szebb jövőjére, akár az emberi kaland hosszú kifutására a Föld bolygón. Az ember - Isten kapcsolat helyreállítása ezért meggyőződésem szerint alapvetően meghatározza jelenünket és jövőnket, létünk lehetőségét és minőségét.

A Tájműhely támaszt kíván adni a kapcsolatok helyreállításához, az ember - természet, az ember és hagyományos kultúrája, az ember – ember és az ember – Isten kapcsolat visszaállításához, harmonikussá tételéhez és újrateremtéséhez a létünket megtartó szövetek sűrűre fonásával. Beszámolunk eddigi munkáinkról, elképzeléseinkről írások, előadások, kutatások, tervezési munkák, műalkotások - versek, fotók, filmek – közreadásával.